A sógorom volt sógora
megabrakolta paripáit:
mert nem volt itthon jósora,
hát meg sem állt Amerikáig.
Mondják, hogy Ausztrália
kenyerén hízik már azóta,
s egy szőke Eulália
tanítja angol nyelvű csókra.
Dollár dagad zsebeiben,
sokszobájú lakásban ásít,
vízisízik a tengeren,
az óceán felett bokázik.
– Messze vitte bár a hajó,
e jó rokon enyhíti gondom,
mert éppen lábamra való
itthon hagyott cipőit hordom.
Ajánlom hát az istenek
és Eulália kegyébe!
Háromszázhatvanöt remek
cipőt vehessen minden évre,
ne sújtsa honvágy börtöne,
ringassa vízágy, puha karszék…
– Ha visszahozná ördöge,
bizisten, mezítláb maradnék!