Az üldöztetés tette jeles műfordítóvá

Király Zoltán költő, író az újkori bolgár irodalom egyik legjelentősebb hazai műfordítója. Otthoni könyvtárában számlálhatjuk a klasszikussá vált kortárs bolgár írókat: Jordan Radicskov Mi verebecskék, Valeri Petrov Hófehér mese, Radi Carev A sánta kutya, Georgi Krumov Héttől hétig című kötetét. Ő fordította le a bolgár honfoglalás legjelentősebb irodalmi feldolgozását, Vera Mutafcieva Pagane jóslata című történelmi regényét.

Vajon hogyan lehetséges az, hogy egy tehetséges magyar költő, akinek munkáit a hetvenes években folyóiratokban szép számmal olvashattuk, műfordításai pedig több könyvespolcot is betölthetnek, a Vadkörte mézzel című első önálló verseskönyvével kis híján hatvanesztendősen, 1991-ben mutatkozott be bolgár nyelven? Az Angyal kürtje című első hazai saját kötete pedig 1998-ban látott napvilágot a Litea Könyvszalon gondozásában. Szavaiból kibontakozik egy történelmi vargabetűkkel megspékelt életút.
Király Zoltán író, költő, műfordító 1933. november 13-án született Csapon, a Kárpátalja kapujában, hétgyermekes református papcsaládban. Ma is legalább tizennégy református lelkész rokona él határon innen és túl. A második világháborús front elől menekülve kötött ki a család Bodroghalászon, ahol apja, idősebb Király Zoltán parókiát kapott. A fiú 1952-ben érettségizett az ősi Sárospataki Református Kollégiumban, azon a napon, amikor bejelentették az iskola államosítását. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemre jelentkezett magyar–orosz szakra, ahol többek között Kardos Pál, a kiváló Babits- és Goethe-kutató felvételiztette. A nagy tekintélyű professzor a párt képviselőjének ellenvéleményével szembeszegülve ragaszkodott ahhoz, hogy Király Zoltánt klerikális származása ellenére fölvegyék az egyetemre, mert kiválóan ismeri a magyar irodalmat, és rengeteg verset tud könyv nélkül. Az 1956-os forradalom esztendejében szerzett diplomát, s az ózdi járási művelődési házba küldték művészeti előadónak. Az októberi szép napokon lelkesen tüntetett, s a művelődési házban lévő hangszórón keresztül október 24-től az orosz megszállásig naponta közvetítette a szabadságharc eseményeit. Egy volt évfolyamtársa följelentette bosszúból, 1957 elején letartóztatták, statáriális bíróság elé állították, s már csak az elnöki aláírás hiányzott a halálos ítéletéről. Isten úgy akarta, hogy édesapjának volt osztálytársa éppen akkor ügyészhelyettes legyen a budapesti főügyészségen. aki szinte az utolsó pillanatban felkísértette Pestre a költőt kihallgatásra, s az akkori zűrzavart kihasználva villámgyorsan rendőri felügyelettel szabadlábra helyeztette. A segédmunkás segédkönyvtáros évek után sorsának jobbra fordulását Nagy László barátságának köszönhette. Segítségével az amnesztia után több költeménye is megjelent az Új Írásban. Nagy László indította el a bolgár műfordítói pályán is, először magával vitte Szófiába, később ösztöndíjakhoz juttatta. Király Zoltán sokat köszönhet 1974-ben kötött boldog házasságának is. Példás családi életet élve fölneveltek két fiút és egy leányt. Minőségi és menynyiségi szempontból tekintélyes műfordítói életmű birtokában, 1989-ben nevezték ki a Szófiai Magyar Intézet igazgatójának. Magas szintű műfordítói tevékenységéért megkapta a Cirill és Metód, valamint az 1300 éves Bulgáriáért érdemrendet, végül 1994-ben a Madarai lovagi érdemrend II. fokozatát, a külföldinek adható legmagasabb bolgár kitüntetést. 1995-ben tért haza, nyugdíjasként visszakanyarodott a költészethez, anélkül, hogy a fordítástól akár egy kicsit is eltávolodott volna.

Pósa Zoltán
(2005.06.30. Magyar Nemzet, Kultúra)

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás