Kora hajnal felé bejártam a hegyet.
Harmattól hajlanak ezüst bogáncsfejek
a Szarkakút körül, ahol őzek tanyáznak,
s fűzöld zsalu fedi szemét az erdészháznak.
Fehér virágbegyek törölgették cipőmet.
Forrásvíz cirreget moszatszakállú kőnek,
ébredt a koranyár. Egy forrás menti fára
vadgerle szállt, s leült egy görbe rajzú ágra.
Hintázott fel-le-fel, majd gerledalba kezdett.
Dícsérte a kelő napot, vagy csak merengett,
s az erdészház mögött, hasáig fűben állva,
busafejű szamár bőgött bele dalába.
Körben lerágta már a kék harangvirágot,
lengetve két fülét, meg-megrázta a láncot,
és míg dongó legyek csaptak nyújtott nyakára,
elverte a galamb dalát rekedt iá-ja.